WPC és BPC teraszbukolatok

FORGALMAZÁS ÉS BEÉPÍTÉS

WPC és BPC teraszbukolatok

télikertek, terasztetők

Megváltoztatjuk a teret...

télikertek, terasztetők

műanyag nyílászárók

Fényt és meleget viszünk házaikba.

műanyag nyílászárók

polikarbonát tetők

polikarbonát tetők

Elsődleges funkciójuk, hogy a lehető legközvetlenebb kapcsolatot teremtsék környezetünkkel a házunkat körülvevő természettel. A nagy homlokzatok és a tető fényáteresztő felületei jelentős mértékben hozzájárulnak a kellemes közérzet kialakulásához. A műanyag profilrendszerből készülő télikerteket sokan szeretik, mert a ház többi műanyag nyílászárójával együtt harmonikus képet kölcsönöz az egész épületnek

Télikertjeink PVC profilokból, belül horganyzott acél merevítéssel készülnek. A profilok megfelelnek a legszigorúbb hő- és hangszigetelési, vízzárási követelményeknek. Bármilyen forma és méret kialakítható. Tervezésnél alapvető szempont megrendelőink igénye, illetve a télikert rendeltetése. A profil alapszíne fehér, de számos faerezett fóliás színben is kivitelezhető, amelyek jól illeszkednek a meglévő fa nyílászárókhoz is. Költségei kedvezőbbek a fából, illetve alumíniumból készült szerkezeteknél. A tető fedése opál, víztiszta, bronz polikarbonát, vagy biztonsági üveg, 26 mm maximális vastagságig. Biztonsági üveg alkalmazása esetén lényegesen megnő a tetőszerkezet súlya. Üvegtetős kialakítás esetén fokozottan javasolt árnyékoló szerkezet alkalmazása. A polikarbonát statikai, fizikai tulajdonságai valamint gazdaságossága kedvezőbb az üvegénél. A tető terhelhetősége további porfestett, illetve műanyaggal takart fémszerkezetekkel javítható.

ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK, ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY

Az olyan télikert jellegű építmény építését, amely megváltoztatja az építmény küllemét, alaprajzát, illetve higiéniai feltételeit a jelenleg érvényben levő építési előírások alapján minden esetben engedélyezési eljárásnak kell megelőznie. Ez azt jelenti, hogy az illetékes építési hivatalnál építési engedély kérelmezése szükséges, amelyhez csatolni kell minden szükséges dokumentumot (tervdokumentáció, stb..). Az engedélyezési eljárás feltételeiről kapcsolatos információkért forduljon a területileg illetékes építési hivatalhoz.

Maximális méretek

Minden esetben az adott szerkezeti kialakítástól, a télikert formájától és műszaki megoldásától, valamint az idevágó, szél- illetve hóterheléssel kapcsolatos előírásoktól függenek.

A szerkezet terhelhetősége

Az engedélyezési eljárás során a tervdokumentáció benyújtásán kívül szükséges még a szerkezet statikájával kapcsolatos számítások bemutatása is. Az ide vonatkozó szabványok előírásai követendők.

A jelen kézikönyv 7. fejezetében található számítások csupán tájékoztató jellegű információkat nyújtanak a párhuzamosan elhelyezett tető-tartóelemek alátámasztását, illetve a tartóelemek fesztávolságát illetően.

A teljes statikai számítások elvégzése céljából (pl.. az engedélyezési eljáráshoz szükséges számítások) forduljon megfelelő szakemberhez. E részletes számítások elvégzéséhez szükséges adatok – az 1130. profilrendszer statikai adatai és méretei – a 6. fejezetben találhatók.

A TETŐ HAJLÁSSZÖGE

Az 11 30-as rendszer megengedett minimális hajlásszöge 5°. A félnyeregtető ideális hajlásszöge 150 – 300. A viktoriánus tető ideális hajlásszöge 300.

A TETŐ ÜVEGEZÉSE

Az üvegszorító lécek és üvegezőtömítések különböző kombinációjával 5 és 26 mm közti vastagságú betéteket alkalmazhatunk (polikarbonát, egyrétegű üveg, hőszigetelő üveg stb.) (lásd: 4. fejezet). Polikarbonát esetén a P740 vagy P741 tömítések használata szükséges. Hőszigetelő üveg esetén belső üvegként biztonsági üveg használata szükséges (pl. Connex).

SZELLŐZÉS ÉS ÁRNYÉKOLÁS

A nagyfelületű üvegezett szerkezetek fokozottan hajlamosak a beltér hőingadozását kiváltani (derűs idő esetén az üvegházhatás következtében a beltér túlzottan felmelegszik, míg éjjel ill. télen a hőveszteség fokozódik). Ráadásul ehhez a jelenséghez még gyakran társul a beltér fokozott páratartalma és az ezzel együtt járó párakicsapódás az alacsonyabb hőmérsékletű szerkezeti elemeken. Ezért az építmény elhelyezésétől, tájolásától, a kihasználás jellegétől, az üvegezésre használt anyagtól stb. függően minden esetben szükséges a belső tér szellőztetésének, ill. a télikert üvegezett felülete (belső vagy külső) árnyékolásának szakszerű megoldása.

Télikertek kivitelezése

A télikert, mint építészeti elem nem korunk találmánya – mi több – előbb épített az ember télikertet házához, mint fürdőszobát! Napjainkra azonban egyre aprólékosabban szabályo­zott lakásigényeink, egyre finomabban hangolt gépészeti és szerkezeti meg­oldásokat kívánnak. A legújabb épületfizikai ismeretekkel, és a legújabb fejlesztésű építőanyagok felhasználá­sával lehet csak megfelelő télikertet építeni.

A télikert megfelelő tájolással, átgondolt tervezéssel és értő használattal hozzájárulhat a ház energiaszükségletei­nek kielégítéséhez, általa akár a fűtési költségek 25% is megtakarítható!

Előnyös a télikertet a lakótértől teljes értékű határolófallal és nyílászárókkal elválasztani, hogy önálló szerkezeti elem­ként, mégis a ház részeként működhessen.

Lakótérkapcsolat alapján, az épület utólagos bővítésével kialakított üvegezett veranda, általában csak időszakosan használható, fűtése – temperálása – csak a lakott tér hőveszteségéből biztosítható.

Az épülettel együtt tervezett üvegház – amely a ház ré­sze – sokszor a helyiség kiemelésének szándéka miatt ésszerűtlenül túlméretezett, nyáron túlzott hőterhelést, télen hőveszteséget okoz. Ez elsősorban az energiaköltsé­gekben jelentkezik, nem említve a feleslegesen beépített üvegfelület árát.

Talán a nagyobb téli hőveszteségek miatt, a nálunk mos­tohább éghajlati adottságú országokban józanabbul mérle­gelik az üvegezett felületek arányát, ezért kiindulásképpen mindenkit a skandináv megfontoltságra intenénk. Így megközelítve a kérdést: épületünket üvegfelülettel csak arra érdemes megnyitni, amerről télen is számottevő nap­sugárzásra számíthatunk!

Követelmények

Új épületek esetén az üvegfelületekre előírt követelmé­nyek szigorúak. Az egyenértékű hőátbocsátási tényező az U-érték, a szoláris energianyereséget is beszámítva legfel­jebb: 0,7 W/m K, csak zárt, az épülettől független bővít­mény esetén alkalmazható csökkentő tényező az üvegezéstől függően. Ebből következik, hogy lakótér kiegészí­tésre szolgáló télikert esetén hőszigetelő vagy hővédő üveg beépítése ajánlott.

A kivitelezés megkezdése előtt érdemes áttekinteni, hogy a télikertre ugyanazok az építésügyi jogszabályok vonat­koznak-e, mint minden más épületre. Építési engedély köteles, így statikus által méretezett alapra kell építeni, amelynek általában egy 20-30 cm széles, fagyhatár alatt kezdődő beton sávalap megfelel. Nagy fontosságú a tartó­szerkezet anyagának kiválasztása, hiszen ez adja át a szer­kezet önsúlyából és a járulékos terhekből adódó terhelést az alapnak, de emellett nem mellékes annak hővezető-ké­pessége, tartóssága, karbantartási igénye, tűzállósága, ned­vességre való érzékenysége és nem utolsó sorban ára sem.

A SZERKEZET ANYAGA

Hagyományos építőanyagunk a fa, de a télikertet érő igény­bevételnek, csak a magas minőségű, gondosan felületke­zelt, rétegelt ragasztott alapanyag felelhet meg, mely be­építés után is folyamatos karbantartást igényel, és ez ára alapján a lista élére helyezi. Ennél valamelyest kedvezőbb az alumínium, mert korrózióálló, azonban jó hővezetése miatt szerencsésebb az alumínium-fa kombináció vagy a hőhídmentesített aluszerkezet.

Még olcsóbb választás az acél, amely igen stabil szerke­zetet ad, viszont a fent említett hőhídmentesítési gondo­kon kívül a korrózió hajlam is a mérleg serpenyőjébe kerül. Költségigénye alapján, utolsó helyen áll a műanyag profil­rendszerek alkalmazása, amely szerencsés megoldás le­het például akkor, ha a ház többi nyílászárójával egységes képet mutat.

LÉGÁLLAPOTOK

Kivitelezőként, és megrendelőként is érdemes odafigyelni arra, hogy a télikert használhatósága, főként a légállapoton múlik. A kürtőhatás kialakulása szempontjából döntő a magasságkülönbség, így annak kihasználása érdekében a kiszellőző nyílásokat – lehetőleg teljes szélességben – az üvegház legfelső pontján. míg a beszellőző nyílásokat – a nyomáshiány érdekében kisebbek az előbbieknél – minél mélyebben ajánlott kialakítani. Természetesen a szellőző rendszer és annak vezérlése igény szerint gépesíthető, il­letve a számítógép vezérelt házakban már nyilván az lesz.

ÁRNYÉKOLÁS SZEREPE

A nyári időszakban, a tökéletes kivitelezés mellett is kell megfelelő árnyékolás, amelyre még az üvegházi növények­nek is szükségük van. A külső árnyékolás jobb hatásfok­kal működhet, hiszen a napsugarakból kiküszöbölhetetlenül elnyelődő hősugárzás a külső térben marad, viszont ez a költségesebb megoldás.

A kültéri árnyokolók anyagának időjárás és fokozottan UV-állónak kell lennie, valamint belülről működtethető vezérlőegységgel kell rendelkeznie. Belső árnyékolóval a beruházási költségek alacsonyabbak ugyan, kiépítése is egyszerűbb, de lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a beltérbe jutott meleg kiszellőztetésére, és anyaga nem lehet érzékeny a magas páratartalomra, sőt üveg fajtától függően az UV sugárzást is állnia kell.

TÉLIKERTEKNÉL HASZNÁLHATÓ ÜVEGTÍPUSOK

A kor épületfizikai követelményeinek való megfelelés ér­dekében, a 4-16-4 mm kifejezett keresztmetszetű hőszi­getelő üveg használata indokolt. Hogy kiválaszthassuk a legmegfelelőbb alapanyagot, meg kell vizsgálnunk a télikert rendeltetését. Mi az épít­tető célja? A napenergia hasznosítása vagy téli-nyári tar­tózkodásra alkalmas lakótér kialakítása, ugyanis az az üveg amely kívül tartja a nap melegét nyáron, az télen sem engedi azt hasznosulni, viszont amely jó U-értékkel rendelkezik. de átengedi a napsugarakat, az csapdába is ejti a meleget, külső árnyékolókat és fokozott nyári szellőztetést téve szükségessé.

Balesetvédelmi okokból a hőszigetelő üveget mindkét oldalán edzett vagy legalább a belső oldalon ragasztott üvegből érdemes készíteni. Ugyan a jégeső a külső felüle­tet éri, de fontosabb, hogy bármely irányból éri is behatás, a belső réteg ne hagyja a sérülést okozó, nagy szilánkokat le­zuhanni. Például kettős edzett üvegszerkezet alkalmazása esetén 1 m’ üvegtető költsége 18 000 Ft körül van.

Ennél költségesebb választás (21000 Ft/m’) az anyagá­ban színezett – PARSOL – üveg alkalmazása. Ez fémgőz bevonatot nem tartalmaz, csak a fényt nyeli el, ebből kö­vetkezően erős színezés esetén edzeni kell. Erre a hőel­nyelésből adódó törésveszély miatt van szükség. Belső ré­tegként pedig, a lágyfémgőz bevonatos Low-E üveg hasz­nálata célszerű, ezzel nagyban csökkenthetjük helyiségünk téli hőveszteségét.

Ehhez hasonló tulajdonságokkal és beépítési feltéte­lekkel bírnak a reflexiós üvegek, amelyek anyaguk színe­zettsége mellett egy keményfém – tükröző – felületet is kapnak, ez a réteg azonban sérülékeny, ezért a ,,szend­vics” belső oldalára kell kerülniük (23 000 Ft/m’). Az üvegek még újabb generációját képviselik a múlti-funkciós üvegek. Jó hővédelmi tulajdonságaik mellett nagy fényátbocsátási képességük a jellemző. Az üvegezés belső oldalán biztonsági vagy edzett üveggel párosítandók (25 000 Ft/ml).