müanyag nyílászárók

6 kamrás profilAz épülethomlokzatnak nemcsak szerkezeti, hanem mindig is esztétikai elemei az ablakok és az ajtók. Nyugodtan tekinthető­ek a ház személyiségjegyeinek is, amely az épület egyéniségé­nek, külső-belső harmóniájának fontos részei, az első benyo­mások meghatározói. Mindemellett elvárható tőlük, hogy a tö­kéletes fénybebocsátás mellett álljanak ellent az időjárás vi­szontagságainak. Egyszerű kezelhetőséggel és tisztíthatóság­gal szolgálják a lakók biztonságát és kényelmét, beépítésük után festésre, mázolásra többé ne kelljen időt és pénzt áldozni. A műanyag nyílászárók mára elért igen komoly sikerei éppen annak köszönhetőek, hogy ezeket a feltételeket teljesítik, ezen kívül árban versenyképesebbek a vele műszakilag és minőségileg megegyező többi alapanyagú nyílászárónál. Ma már az újonnan beépített nyílászárók többsége műanyagból készül.

Nagyon fontos, hogy eloszlassuk azt a tévhitet, miszerint a műanyag nyílászárók az idő folyamán "besárgulnak". Minden, a magyar piacon lévő, korszerű műanyag profilrendszer UV­stabil műanyagból készül. Hazánkban 15 éve vannak jelen a műanyag nyílászárók, és ilyen jellegű negatív tapasztalatok nem fordultak elő.

A profilrendszerek alapanyaga

Az extrudálással előállított tok-szárny és kiegészítő profilok anyaga fokozottan ütésálló kemény PVC, mely a háztartási vegy­szereknek jól ellenáll. Ez az anyag időjárásálló, nehezen éghető, illetve égéskor közepesen füstfejlesztő, így az "A" és "B" tűz-veszélyességi osztályba tartozó épületek kivételével korlátla­nul alkalmazható.

A fehér, vagy anyagában színezett profilok felületét színes, illetve faerezetű akrilát-fóliával kasírozva állíthatók elő a fehér színtől eltérő nyílászárók. A profilkamrákba berögzített mereví­tő horganyzott acélok biztosítják a keretek megfelelő hajlítási merevségét (1,5 mm; 2,0 mm).

A tömítő-profilok anyaga fokozottan időjárás- és öregedésál­ló gumi. A felhasznált hőszigetelő üveg általában 4-16-4 mm réteg-felépítésű. Ennek az üvegtípusnak a hő-átbocsátási ténye­zője k = 2,8 W/m2K. Ennél természetesen jobb hőszigetelési tulajdonságú üveggel is lehet a nyílászárókat szerelni, például ún. lágyfém-bevonatos (4 low-e-16-4 mm) üveg alkalmazásá­val, ennek az üvegszerkezetnek már k = 1,4 W/m2K a hő-átbocsátási tényezője.

Kezdetben a kisebb hőszigetelési elvárások, illetve a tech­nológiai korlátok miatta profilrendszerek egy- vagy kétkamrá­sak voltak. Pillanatnyilag hazánkban a legelterjedtebbek a há­romkamrás profilrendszerek, melyek hő-átbocsátási tényezője - 1,7 W/m2K. Ugyanakkor már egyre inkább kezdenek elterjed­ni az ennél magasabb kamraszámú profilrendszerek. Ezek k ér­téke 1,2-1,4 W/m2K körül van. Míg a háromkamrás profilok vas­tagsága általában 60 mm körüli szokott lenni, addig az ennél több kamrával rendelkező profilok jellemzően már 70 mm szélességűek. Mivel a műanyag nyílászárókba szerelt acélmereví­tés lényegesen lerontja a profilok hőszigetelési tulajdonságát, így ezekben a jellemzően ötkamrás profilokban az acél-merevítést lehetőleg a külső - hideg - oldaltól távolabb szokták elhelyezni. (Id. 3. és 4. ábra). Bár ezek a magas kamraszámú profilok ma még kevésbé elterjedtek, a jövőben arányuk foko­zatos emelkedése várható. Ennek alapvető oka, hogy az ener­giaárak emelkedésével a fokozott hőszigetelésű nyílászárókba fektetett összeg megtérülési ideje egyre rövidebb lesz.

A tok és a szárny találkozásának csomópontja alapján a pro­filokat két alapvető csoportba oszthatjuk:

Szélsőütközéses (németül anschlagdichtung, AD, 1. és 3. ábra) és középütközéses (németül mittigdichung, MD, 2. és 4. ábra). Míg a középütközéses profilnak általában jobb a vízzá­rása, addig a szélsőütközéses profilnak egyszerűbb, elegán­sabb a profilgeometriája.