müanyag nyílászárók
Az épülethomlokzatnak nemcsak szerkezeti, hanem mindig is esztétikai elemei az ablakok és az ajtók. Nyugodtan tekinthetőek a ház személyiségjegyeinek is, amely az épület egyéniségének, külső-belső harmóniájának fontos részei, az első benyomások meghatározói. Mindemellett elvárható tőlük, hogy a tökéletes fénybebocsátás mellett álljanak ellent az időjárás viszontagságainak. Egyszerű kezelhetőséggel és tisztíthatósággal szolgálják a lakók biztonságát és kényelmét, beépítésük után festésre, mázolásra többé ne kelljen időt és pénzt áldozni.
A műanyag nyílászárók mára elért igen komoly sikerei éppen annak köszönhetőek, hogy ezeket a feltételeket teljesítik, ezen kívül árban versenyképesebbek a vele műszakilag és minőségileg megegyező többi alapanyagú nyílászárónál. Ma már az újonnan beépített nyílászárók többsége műanyagból készül.
Nagyon fontos, hogy eloszlassuk azt a tévhitet, miszerint a műanyag nyílászárók az idő folyamán "besárgulnak". Minden, a magyar piacon lévő, korszerű műanyag profilrendszer UVstabil műanyagból készül. Hazánkban 15 éve vannak jelen a műanyag nyílászárók, és ilyen jellegű negatív tapasztalatok nem fordultak elő.
A profilrendszerek alapanyaga
Az extrudálással előállított tok-szárny és kiegészítő profilok anyaga fokozottan ütésálló kemény PVC, mely a háztartási vegyszereknek jól ellenáll. Ez az anyag időjárásálló, nehezen éghető, illetve égéskor közepesen füstfejlesztő, így az "A" és "B" tűz-veszélyességi osztályba tartozó épületek kivételével korlátlanul alkalmazható.
A fehér, vagy anyagában színezett profilok felületét színes, illetve faerezetű akrilát-fóliával kasírozva állíthatók elő a fehér színtől eltérő nyílászárók. A profilkamrákba berögzített merevítő horganyzott acélok biztosítják a keretek megfelelő hajlítási merevségét (1,5 mm; 2,0 mm).
A tömítő-profilok anyaga fokozottan időjárás- és öregedésálló gumi. A felhasznált hőszigetelő üveg általában 4-16-4 mm réteg-felépítésű. Ennek az üvegtípusnak a hő-átbocsátási tényezője k = 2,8 W/m2K. Ennél természetesen jobb hőszigetelési tulajdonságú üveggel is lehet a nyílászárókat szerelni, például ún. lágyfém-bevonatos (4 low-e-16-4 mm) üveg alkalmazásával, ennek az üvegszerkezetnek már k = 1,4 W/m2K a hő-átbocsátási tényezője.
Kezdetben a kisebb hőszigetelési elvárások, illetve a technológiai korlátok miatta profilrendszerek egy- vagy kétkamrásak voltak. Pillanatnyilag hazánkban a legelterjedtebbek a háromkamrás profilrendszerek, melyek hő-átbocsátási tényezője - 1,7 W/m2K. Ugyanakkor már egyre inkább kezdenek elterjedni az ennél magasabb kamraszámú profilrendszerek. Ezek k értéke 1,2-1,4 W/m2K körül van. Míg a háromkamrás profilok vastagsága általában 60 mm körüli szokott lenni, addig az ennél több kamrával rendelkező profilok jellemzően már 70 mm szélességűek. Mivel a műanyag nyílászárókba szerelt acélmerevítés lényegesen lerontja a profilok hőszigetelési tulajdonságát, így ezekben a jellemzően ötkamrás profilokban az acél-merevítést lehetőleg a külső - hideg - oldaltól távolabb szokták elhelyezni. (Id. 3. és 4. ábra). Bár ezek a magas kamraszámú profilok ma még kevésbé elterjedtek, a jövőben arányuk fokozatos emelkedése várható. Ennek alapvető oka, hogy az energiaárak emelkedésével a fokozott hőszigetelésű nyílászárókba fektetett összeg megtérülési ideje egyre rövidebb lesz.
A tok és a szárny találkozásának csomópontja alapján a profilokat két alapvető csoportba oszthatjuk:
Szélsőütközéses (németül anschlagdichtung, AD, 1. és 3. ábra) és középütközéses (németül mittigdichung, MD, 2. és 4. ábra). Míg a középütközéses profilnak általában jobb a vízzárása, addig a szélsőütközéses profilnak egyszerűbb, elegánsabb a profilgeometriája.